Kábulatban

érzed
a lépcsők
hidegek réseit
fogod válladon
a falak súlyát
látod a piros szekrények
lomha hullámzását
s a kezedbe fogod a kilincset
amikor ajtó sincs sehol...
- kezedben ott a kulcs -
csend lett
elnémult
a
reggeli
misére hívó nagy harang
nagyot
reccsent
a
szék
valaki mellettem beszélt
beszélt
élt...

- homokszemekbe rajzoltam tenyeremmel a napfényt –