lila gyöngyszemek

Látod, elmúlt már a nyár.

Arcomat mosdatja ezernyi esőcsepp,

fázok, táncolok,

elfáradt már a napsugár.

Hajamba befontad szivárványszíneit,

nyakamra tekerted lila gyöngyszemek sorát.

Pocsolyák szőnyegén nevetve lépkedek.

Meglesem merre kószálsz...

Reggel már homályban úszott a táj,

meséket suttogtak a rozsdás diófák.

Halkan koppantak a barna gesztenyék,

lágyan ringtak az utolsó pillangók a sárga rózsán...

Csigaház

...amikor nem ér a hajnalod egy hajdinavakarcsot sem...

...amikor egy harapást sem aludtál az éjjel

s fáradtan ébredsz

szavaim hallod

nem érted

félek

ha egy csepp tűz,

sem egy szikra víz nincs

figyeled arcom

nem látod

sírok

konokul hátat fordítasz

némán ordítok

elfutok

lábam alatt

egy üres csigaház ropog...

Most maradj

Most ne mondd, most látlak,

nem csak egy álom vagy.

Sejtelmesen hullámzó falak,

csábítón vonzanak.

Kiáltanék, de csendben suttogok.

Résnyi fényben keresem titkodat.

Most maradj, maradj velem!

A Hold a Napnál is fényesebb.

Tengerringás

hullámzik és simogat az álmom

fölemel és leejt mélykék hullámon

meséket suttog

fent tart

élni hagy

szelíden ringat

zenél nekem

még érzem

testem-lelkem

szabad

hullámzik és simogat az álmom

fölemel és leejt mélykék hullámon

eggyé váltam a tenger vizével

a látóhatár oly messze van

...narancsvörös Napkorong fényével a vízben elolvadok...